könyves blog
Betonka bemutatkozása, Betonka bulija blog
Nincs annál
nehezebb dolog, mint amikor az ember lányának magáról kell
beszélnie/írnia azért, hogy „eladja” magát és azt, amit
csinál. Ilyenkor annyira vékony a határ a valóság és a
dicsekvés között... nem mintha dicsekedni szeretnék, hiszen nem
igazán van mivel.
Betonka vagyok,
egyszerű mezei blogger és az is szeretnék maradni.
A blogolás
hirtelen felindulás eredménye. Egy alkalommal nem tudtam elfogadni,
hogy az ismert közösségi oldalon szuperlatívuszokkal illettek egy
olyan írást, amely az én értékrendemben sekélyes és primitív
volt. Gondoltam nem vagyok egyedül ezzel a véleménnyel, csak mások
nem szólnak. S tettem egy próbát. Ennek januárban lesz két éve.
Blogom
neve Betonka szerint a világ...,
ugyanezt a nevet viseli a blog Facebook oldala is. Az elnevezést
John Irving: Garp szerint a világ
című könyve ihlette, mely egyike kedvenc olvasmányaimnak, bár
még nem írtam róla. A név választásakor nem tudtam, hogy van
egy hasonló nevű blog, szerencsére nem forgunk ugyanazokban a
körökben.
Könyvekről írok
és nemcsak. Általában szórakoztató irodalomról, és
elmondhatom, hogy szinte mindenevő vagyok, de igazándiból a
romantikus történeteket szeretem, különösen azokat a bizonyos
„történelmi romantikusokat”, amiket tulajdonképpen nem is
értem, hogy miért nevezik így, mikor szinte semmi közük a
történelemhez, azon kívül hogy letűnt korban játszódnak. De
nem utasítok el egy jó krimit, kortárs drámát vagy
pszichológiai thrillert sem, sőt fantasy-t is szoktam olvasni, de
ritkábban. Az erotikus történetekkel sincs bajom addig a
pillanatig, amíg az erotika a hab a tortán és nem maga a torta.
Határozottan
visszautasítom az önsegítő könyveket, melyek véleményem
szerint többet ártanak, mint használnak, celebek (vagy
szellemíróik) által írt műveket, lehet az a saját életrajzuk
is, és a science-fiction -ért sem rajongok.
Miben különbözöm
más könyves bloggerektől? Első sorban abban, hogy amit leírok az
az én véleményem – ez valamennyiünket egyedivé tesz,
amennyiben a saját véleményünket közöljük és nem plagizálunk
másokat, mint ahogy erre volt példa nem is egyszer. S talán abban
is, hogy havi rendszerességgel bemutatok egy-egy igazi klasszikus
irodalmi művet. Ez általában a hónap végén történik meg, ha
nem nézem el a naptárt – múlt hónapban elnéztem. Teszem ezt
azért, hogy a new adult/young adult könyveken nevelkedő ifjúság
hátha kedvet kap hozzájuk. Ha csak egyetlen embert is sikerült
meggyőzni arról, hogy egy ilyen klasszikus szépirodalmi művet
elolvasson – nem azt, ami kötelező házi olvasmány, mert ahhoz
valamennyien tudjuk, milyen a hozzáállás –, akkor már nem volt
hiába. Úgy látszik, ez meglehetősen jó ötlet volt részemről,
mert azóta mások is átvették a klasszikusokat.
Molyra ritkán
írok, azt nem nekem találták ki.
Természetesen van
civil nevem, családom, foglalkozásom, sőt még hobbim is van az
olvasáson és blogíráson kívül is, de ez az információ nem
tartozik a nyilvánosságra. Azért nem, mert nem szeretném, ha
barátaimat, családtagjaimat toleranciahiányos emberek zaklatnák
csupán azért, mert egyszer, valahol, valami csúnyát írtam
hozzájuk közel álló dolgokról. Mert szoktam. Ha nem tetszik,
lehet az az épp aktuális New York Times bestseller, akkor is
megmondom, sőt meg is indokolom, hogy miért.
Olvassatok!
Sokat és minőségit, mert jobban szórakoztat mint az aktuális
szappanopera. Meg az ízlések és a pofonok! 😃
Blog:
Betonka bulija
Facebook: Betonka szerint a világ
Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!
Post a Comment